Off-White Rajongói oldal
Üdvözöllek az első, magyar nyelvű Off-White rajongói oldalon! Ez az oldal főleg a képregénnyel foglalkozik, de láthattok majd fanartokat, animációkat,és ha az időm engedi néhány rajongói írást is lefordítok Nektek. Jó szórakozást az oldalamon! :)
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Az alábbi oldal az Off-White történetének leirása, így csak az olvassa tovább aki olvasta a képregényt.
Off-White
I. kötet
Prolológus: 
A Prolológus az Off-White képregény bevezető fejezete. Lényegében bemutatja a kezdeteket, és azt hogy hogyan keletkeztek az első szellemek. Itt a történet elmesélője Hati, aki átélője is volt az eseményeknek.
Ginnungagapp volt az első hely a világon. Itt találkozott a tűz és a jég, ereje létrehozta az első óceánt. Az Ősóceánban a két erő keveredett egymással és életet hoztak létre. A két szembenálló elem formálta őket, majd elhagyták az óceánt párokban.
Néhány pár említésre is kerül: a sólyom és a kígyó, a ló és a róka, a jávorszarvas és a pók... a farkas és az ember.
Elindultak, át az újonnan született birodalom ellenséges világán. De a világ feldúlt lett és instabil, hiszen kettős természete volt.
"Őrzőkre volt szükség: útmutatásra hogyan lehetne megtartani az egyensúlyt a jég hideg sötétsége és a tűz égető fénye között."
(idézet a képregényből)
Az őrzők megkezdték az útjukat hogy helyreállítsák a rendet a világ különböző állapotai között.
Minden fajból két szellem született: a fehér és a fekete lélek. Az lett a feladatuk hogy a saját fajukon belül megtartsák az egyensúlyt, valamint hogy teljesítsék a rájuk bízott feladatokat.
Öröklétben éltek, részt véve az élet körforgásában. Megszülettek és elpusztultak az évek évezredei alatt.
Együtt felépítettek egy új világot ami nagyon hasonlított a mostanira. Ha ciklus megtörik, a szellemek nem tudnak újjászületni. És ha a harmónia elveszik a fajok kihalnak, és ez magában hordozza a testvérfaj pusztulását is.
És az őrzők nélkül a világ egyszerűen eltűnik.
Hati hollókat, szárnyas hírnököket küldött hogy megtalálják Raighot. A napon amikor megtalálta őt, mindannyian vándorútra keltek.
A napon amikor rájuk lelt, mindannyian a hollókat követték.
Azon a napon elkeződött a zarándoklás.
Hogy visszahozzák az egyetlen reményt.
"A szimmetria elveszett. A nap nélkül a hold nem lesz elég."
(Hati - idézet a képregényből)
Hozd vissza a nap pásztorát nekem.
Barátom...
Talán együtt több időt tudunk szerezni ennek a világnak.
Én számítok rád, Raigho. Mindannyian.
Hugin...
Munin...
Te leszel most a szemem.
( Hati)
I. fejezet: A zarándok klán
A képregény a Raigho falka megismerésével kezdődik.
Raighoék a Midgardsorm hegységbe tartanak, de Raigho már nem emlékszik jól az útra, ezért Jera öszehívja egy rövid pihenőre a falkát. Mikor látja teljes csapatot észreveszi hogy valaki hiányzik...
Rá talál az elkóborolt Ikire, aki éppen lemmingekre vadászik. Rögtön leszidja amiért elment, és azt mondja hogy azt sem tudja hogyan kell vadászni. Iki erre azt válaszolja hogy soha nem is fog tudni megtanulni, ha Jera nem hagyja hogy megpróbálja. A közelgő veszekedésnek Raigho vet véget, aki magához inti Ikit, és elmondja neki útjuk valódi okát.
Elmeséli neki hogy minden fajnak két szelleme van: egy fekete és egy fehér lélek. Ők pedig azért vannak útban segítsenek a szellemek egyikének. Ugyanis meg kell találniuk a fehér farkas lelket.
Iki megkérdezi hogy hogyan fogják megtalálni őt?, hogy néz ki?
Azt mondják a szem a lélek tükre... A legendák szerint a teremtmény aki magában hordozza fehér lelket annak a szeme mélykék.
( Raigho - idézet a képregényből)
Egy váratlan esemély azonban megzavarja kettejük párbeszédét: a falka többi tagja vadászni kezdett. Jera és Fehu üldözőbe vettek egy szarvast, de az túl gyorsnak bizonyult. Ekkor hirtelen megjelenik Raigho aki egyetlen harapással leteríti a szarvast.
Jera megkérdezi a vadászat miatt kifáradt Ikit hogy csinált-e valami érdemlegeset. Iki dühösen válszol, és Fehu megjegyzi hogy ők ketten még mindig olyanok mint a kölykök.
Raigho ekkor leválik az evő farkasoktól. Szinte csak magában mondja hogy sietniük kell, hiszen megint elkezdett havazni...
A következő lapon egy autó közeledő sziluettje bontakozik ki. Megismerhetjük Sevent, és a kocsi sofőrjét Albertet. Kiderül róluk hogy ők is a fehér farkas szellemet keresik. Ugyanis egyre kevesebb gyermek születik Askr az emberi fehér szellem hiánya miatt, de ha a fehér farkas lelket egyesítenék egy emberrel új szellem születhetne.
Azonban nekihajtanak egy táblának és az autó használhatatlanná válik. A távolban meglátnak egy várost, Daleko-t.
II. fejezet: A bűnősök erdeje
A farkasok útja folytatódik. A hollókat követve eljutnak a Midgardsorm-hegységbe.
Le a hegység lankáin, elérkeznek egy sűrű, sötét erdőbe.
Behatolnak az erdőbe, de egy gyanús, reccsenő hang üti meg a fülüket. Hamar kiderül hogy nincsenek egyedül: egy másik falka területére érkeztek.
Itt viszont folytatódik Seven és Albert története. Beérnek egy fogadóba ahol Albert farkasokról érdeklődik. Megtudják hogy a farkasokat erről a területről még az apáik irtották ki.
Ki mennek a fogadóból, és Seven megjegyzi hogy a farkasbőr ami a pult mögött lógott nem volt olyan öreg. Tehát a területen még kell lenniük farkasoknak...
Itt folytatódik Raighoék útja. Az idegen farkasok teljesen körbevették őket, nyilvánvaló volt hogyha úgy döntenek hogy támadnak, akkor semmi esélyük sem lesz. Ekkor a sötétből egy nőstény farkas jön elő, akit Othalának hívnak, és ő a falkavezér. A kritikus pillanatban Fehu felismeri az idegen farkasokban a régi falkáját.
Fény derül Fehu és Gebo múltjára: ők ugyanis két évvel ezelőtt találkoztak Raighóékkal, amikor egy hóviharban elszakadtak a falkájuktól. Kimerültek voltak és éhesek, így Raigho megengedte nekik hogy velük maradjanak.
Mikor mindez kiderül, Othala hagyja nekik hogy náluk maradjanak egy kis időre. Bár Raigho nem örül ennek, mégis maradniuk kell, mert Iki nagyon éhesnek tűnt. A fehér farkast észrevéve Othala elképedik, hiszen látja a kölyök kék szemét, ami a farkasoknál nem fordul elő.
Othala megkéri Raighot hogy mondjon el mindent amit Ikiről tud, hiszen tudnia kell hogy kik vándoroltak a területére. Bár Raigho sem biztos Iki valódi kilétében elmeséli a történetét Othalának.
Mindez három évvel ezelőtt kezdődött...
"A tél abban az évben nagyon kemény volt. Csak Jera és én voltunk, teljesen egyedül ... és a kölykeink. Sajnos nem volt szerencsénk. Szünet nélkül havazott, heteken át, és a maró hideg lassan elvette a kölykeink életét. Csak egy túlélő maradt: ő volt Isa.
Keresztül utaztunk a végtelen hóviharban, remélve hogy találunk valami ehetőt, mig egy nap láttunk valami...szokatlant...Először csak egy hangot hallottunk ami hangos puffanásra hasonlított, majd egy furcsa fénysugár borult az égre.
Amikor közelebb mentünk egy kicsit, megláttam őt. Egy magányos kölyök a semmiből. Felnézett és...
Nem tudom, de úgy láttam, mintha a felhők...elmenekültek volna engedelmeskedve az éjszakai égnek.
Ezek után egyetlen hópehely sem érintette a földet a tél folyamán.
Így találkoztunk Ikivel. Olyan kicsi volt és magányos. Nem tudom hogy kerülhetett oda. Azon a helyen nem voltak más farkasok. Csak ült ott egyedül. Mit tehettünk volna? Magunkkal vittük. Egyedül meghalt volna.
Egy év telt el. Felneveltük Ikit és Isa-t mintha testérek lennének. Boldogok voltunk, addig amíg Jera meg nem változott. Kölykei halála után minden jóindulatát elveszítette az új fia iránt..."
(Raigho - idézet a képregényből)
Mikor Raigho története végéhez ért, Othala megkérdezi tőle hogy Iki mire emlékszik ebből. Raigho elmondja neki hogy még nem adta a jelét annak hogy bármire is emlékezne az események közül. Majd hozzáteszi hogy ez az útjuk valódi oka. Hogy megmutassa Ikit valakinek aki sokat tud a szellemekről.
Eközben Iki találkozik egy fekete nőstényfarkassal akit Kayának hívnak.
Kaya megkérdezi Iki nevét, aki zavarba jött az ő pillantásától. Ekkor viszont Jera jött közéjük, és elkezdi szidni Ikit. Kaya Iki védelmére kelt, és azt mondja Jerának hogy tévedett, mert szerinte Iki nagyon rendes. Mikor Kaya ezt mondja, Jera dühbe jön, mondván hogy ő sosem téved, és ha kedveli Ikit az azt jelenti hogy ugyanolyan szánalmas mint ő.
Hármójukat egy Regin nevű kölyök zavarja meg aki játékból ráugrik Jera fülére, és úgy tűnik nem is akaja elengedni azt. Ekkor két másik farkas jön elő, és Jera segítségére kelnek.
A jelenet komikussága nevetésre készteti a két fiatal farkast.
Ezután Kaya megkérdezi hogy ki volt ez a furcsa farkas. Iki elmondja hogy ő Jera a mostoha anyja. Iki el szeretett volna mondani valamit Kayának, de ekkor egy Othala falkabeli jött elő, aki egy elejtett birkát vitt a szájában. Iki miután meghallotta az "Evésidő!" kiálltását, vidáman elszaladt, otthagyva Kayát.
Mikor Othala megjegyezte hogy a vadászok visszatértek, Raigho észrevette hogy a birka az emberektől való.
Rákiállt az épp enni készülő Ikire, és megkérdezi Othalától hogy hogyan engedheti meg a farkasainkak hogy emberektől származó állatot egyenek. Dühösen elmondja neki hogy nem tudja mennyi bajt hozhat ez rájuk, és hogy az emberek akár meg is ölhetik őket ezért. Ez után hozzáteszi hogy azt hitte Othala egy felelősségteljes vezető, de rájött hogy tévedett.
Kijelenti egy ez a hely nem biztonságos többé, és hogy elhagyják az erdőt.
Fehu megpróbálja megkérni Raighot hogy ezt gondolja át, hiszen évek óta nem látták a családjukat. Majd Gebo is hozzáteszi hogy nem akarnak még menni, és hogy hadd maradjanak még pár nappal tovább. Raigho viszont hallani sem akar erről. Azt mondja Fehunak hogy maradhatnak a családjukkal ha akarnak, Fehu pedig erre azt válaszolja hogy megígérte neki hogy mindig Raigho oldalán fog állni.
Végül úgy döntenek hogy Fehu megbeszéli Gebóval hogy jönnek-e vagy maradjanak a falkájukkal.
Fehu megigéri Gebónak hogy nem lesz harag akárhogyan is dönt. Gebo némi elgondolkozás után elmondja hogy most már Raighoék az ő falkája, és hogy őt fogja követni.
Iki is elköszön Kayától. Búcsúzóúl kedvesen megnyalja Kaya orrát és elszalad.
Ezután Raigho még utoljára elmondja Othalának hogy reméli hogy az emberek kegyelmesek lesznek hozzájuk. Othala erre sértetten azt válaszolja hogy nincs szüksége senki kegyelmére, főleg nem Raighóéra.
Miután mindenki elbúcsúzott egymástól, a Raigho falka elhagyja az erdőt.
III. fejezet: A sápadt farkas sírása
Kiérve az erdőből, a Zarándok klán elidul hogy átérjen a Midgardsorm hegység másik oldalára. Iki már most kifárad, de Raigo rászól, és folytatják az utat. Menet közben Fehu észreveszi hogy valaki lemaradt tőlük. Raigho azt hiszi Iki az, de amikor közelebb ér, látja hogy Gebo maradt el.
Raigho meglepetten odaszalad hozzá, de aggódó kérdéseire szokatlan választ kap.
"Meggondoltam magam... Othala falkájával szeretnék maradni...Vissza szeretnék menni..."
(Gebo - idézet a képregényből)
Mondani valója egyaránt meglepte a falka összes tagját.
Raigho durván el akarja őt zavarni, de Fehu megpróbál Gebo védelmére kelni. Legjobban őt rázta meg amit mondott, hiszen eggyütt megbeszélték már ezt az Othala falkában.
Fehu hiába kelt unokaöccse védelmére, Raigho azt válaszolja neki hogy Gebo hozta meg ezta döntést és hogy a szavaiért csakis ő a felelős.
Gebo először még mondott volna valamit Raighónak, de ő ráprancsolt hogy menjen el.
Ezek után Gebo elfordult, és elhagyta a Raigho falkát.
A következő lapon Kayát láthattjuk aki az Othala falka területén üldögél.
Anu és Desheree egy elejtett nyulat hoztak neki, de Kaya csak annyit mondott hogy hagyják őt egyedül.
A két farkas ezután otthagyta őt, mivel elkezdődött a vadászat. Kaya erre csak annyit válaszol hogy azok a birkák még futni se tudnak.
"Eh...Hogyan lehetnek ezek ennyire boldogak itt? Mindennap ugyanazok a jól ismert arcok, ugyanaz az unalmas étel, ugyanaz a rothadó mohás erdő...
Kíváncsi vagyok milyen érzés lehet mindennap egy másik helyen felébredni. Arra, milyen lehet megközelíteni a láthatárt! Érezni a vadászat izgalmát!
Érezni...
Egy kis szabadság...."
(Kaya- idézet a képregényből)
Ezután újra folytatódik Raighóék útja, immár Gebo nélkül. Éppen a hegységen vágnak át, egy szakadék szélén, a hollókat követve.
Iki hirtelen megállt, és csodálkozva nézte a repülő madarakat. Menet közben is őket nézte, és véletlenül megcsúszott az egyik kavicson...
Raigho gyorsan reagált, és szerencsére sikerült elkapnia a lefelé zuhanó Ikit. Jera persze rögtön elkezte őt sértegetni, de Iki alig tért magához a rémület miatt. Raigho szelíden megkérdezte tőle hogy miért csúszott meg, Iki pedig csak annyit válaszolt hogy a madarakat nézte.
Raigho elmondta neki hogy megérezhették a dögszagot. Ezután hozzáteszi hogy úgy tűnik Othala falkája már nem fog több birkát elejteni.
Az ezutáni lapon újra láthattjuk Gebót. A fehér-barna farkas már majdnem elérte az Othala falka területét. Futás közben arra gondolt hogy a falkája elhagyása felér egy árulással...
"De miért érzem a boldogságot a szívem mélyén? Talán mégis igazam volt? Talán itt az ideje az elhelyezkedésnek és a családalapításnak? Az ideje annak hogy találjak egy helyet amit úgy hívhatnék..."
(idézet a képregényből)
Ott viszont nem az várta őt amire számított.
A falka tagjai mint elpusztultak, és Gebóval három puskacső nézett farkasszemet...
Ekkor viszont meglátta Othalát. A farkas még élt, de több sebből is vérzett. Végül az egyik vadász vetett véget az életének.
A vadászok észrevették Gebót. A farkas menekülni próbált, de egy golyó így is hosszú vágást ejtett a vállán.
Itt viszont újabb szál kapcsolódik a történethez: a következő lapon újra láthattjuk Sevent és Albertet.
Seven friss farkas nyomokra bukkan, majd azt mondja hogy jobban körbe kell nézniük hogy más nyomokat is találjanak. Seven ekkor elképzeli hogy miket tudna venni a pénzől amit a fehér szellem elfogásáért kapna. Az álmodozásból Albert zavarja meg, aki viccelődve mondja hogy nem mindennap látja Sevent mosolyogni.
Seven erre azt válaszolja hogy ez csak egy grimasz volt, de nem győzte meg erről Albertet. Ekkor viszont a csöndes tájat lövések zaja zavarja meg, és a riadtan felkárogó madarak hangja.
Albert ekkor megjegyzi, hogy úgy tűnik valaki vadászik. Seven pedig hozzáteszi hogy van egy olyan érzése hogy most nem nyulakra...
Ezután Seven elszalad, miközben azt mondja hogy meg kell nézniük. Albert először nem akar menni, mondván hogy normális emberek még véletlenül sem mennek olyan helyre ahol lövéseket hallanak. A lány sürgetésére azonban követi őt a vadonba.
A következő lapon a halálra réműlt Gebót láthattjuk, miközben menekül.
Az ilyedt farkas még mindig nem tudta elhinni hogy mit látott...
Hiába csukta be a szemét, csak halott társait látta maga előtt.
Gebo már csak egyetlen dolgot szeretett volna: megtalálni a Zarándok klánt.
IV fejezet: A múlt árnyai
Ennek a fejezetnekaz eleje az emberiség sorsát mutatja be, miután bekövetkezett a sötétség. Egy kicsit a prolológushoz hasonlítható, hiszen itt is narráció van, de nem tudni Hati-e a történet mesélője vagy sem.
Az emberiség már azelőtt bajban volt, mielőtt elvesztette volna a fehér szellemét...
A világ összeolmásának kezdete: 1066. év, a Sólyom kora. Azóta közel háromszáz év telt el.
Ez volt az az év, mikor a nap eltűnt, és a világot elnyelte a sötétség és a jég.
Északról eljött a Nagy Jég Burok. A nagytömegű jég megállíthatatlanul tört előre, a jégfal napról-napra emésztette fel a földet, várost pusztított el város után. Az élettel teli nagyvárosokat hideg, kopár sivatagokká változtatta.
Elérte a kapitóliumot, Gladsheim-et. Az emberiség egyetlen büszkeségét, a világ kultúrális és tudományos központját...
A hidegtől és az éhségtől vezérelve, az emberek délre vonultak az óceánhoz.
Egy ősi építményben viszont, az emberek találtak egy régóta elveszett mítoszt...
Mítosz két testvérről, a farkasok fekete és fehér szelleméről és az ő feladatukról, amit a világ kezdetekor kaptak.
"Sköll, a fehér testvér. Azt mondták ő a nap pásztora, és minden nap végigüldözte az égen.
Az ő fekete testvére, Hati, a hold őre volt, megvédve az éjszaka sötétségét."
(idézet a képregényből)
Az emberek gyorsan megragadták a gondolatot, amely eggyúttal a sorsukat is kifejtette, valamint levette róluk a felelősséget. Azt beszélték hogy Sköll megtagadta a feladatát, és őrizetlenül hagyta a napot.
"Évek teltek el, és a Nagy Jég burok nem hagyta abba az útját, hóval borította be a világot."
(idézet a képregényből)
De az élet mindig megtalálja a túléléshez vezető utat.
A csendet azok törik csak meg, akik még mindig készek elvenni az utolsó javakat is erről az elhagyatott földről.
Bányászok akik több száz méter mélyre fúrnak a jégben és a sziklában, olyasmit keresve ami többet ér mint régen a fémek és az olaj. Pásztorok a pusztuló falvakból, akik beterelik a legnagyobb nyájaikat a rejtett erdei legelőkbe....
A legelőnyösebb közülük az újjáéledt régi vadászati hagyományok és technikák, melyek újra megnyitották északot az emberek számára.
A kutyáik ereje és kitartása páratlan átjárást biztosított a kemény terepeken... A fegyverek a hatékonyságot és erőt nyújtottak.
De a munka kemény napja után minden másnak tűnik... és jobbnak.
A sötét éjszakában vidám éneklés csendül:
"Ginunngagap, a kezdet, hol világ még nagyon fiatal volt,
A csendes időben a tűz a jéggel dalolt:
Énekeltek szunnyadás nélkül, elteltek az évek ezrei,
a jég elolvad, a világot elönti,
és a létezés kipattant az élet szép tengeréből!
Az élet szép tengeréből!
Úgy kezdődött, hogy megszülettek, párokban,
összekötötte őket az időnek határa.
Megépítették a világunkat neked és nekem, öröklétű védelmezői megőrizték az örököseinek
...senki sem emlékszik ennek a résznek a rímére!
És elsőként a nagy, égi sólyom repült,
ki felkarolta a tengert, és az égben maradt
Hegyes karmai krétafehér agyarakká görbült.
Az ő testvére, a kígyó, a saját faráka harap
Felosztva a tengerek és egek kékjét! A tengerek és egek kékjét!
Közvetlenül utánuk jött ki a szarvas és a pókok,
a növényekre és a földekre ügyelve
A selymes háló a talajt fedte be,
míg egyre szélesebbre nőttek az agancsok
Gyökekrekként fúródva a fátyolvékony homokban.
A legsötétebb mélyben kialakult egy különleges kettős,
A fenséges egyszarú és a nemes sárkány eggyütt haladt,
Úgy döntöttek, egymás mellett, fékezik és szelidík magukat
ez és az lett, ami maradt,
melynek vad mágiája végigjárta az újszülött világot!
Az újszülött világot!
A dal utolsó, és talán a legfontosabb versszakát a fiatal Seven énekli el:
Mindközül, az utolsó pár volt a farkas és az ember -
vas öklök és ezüst agyarak forgatói.
A farkas végetnemérően futott, este és reggel:
és az ember a kezében tartotta a világot eddig
védve a jelentését a jónak és a rossznak!
A jónak és a rossznak!.."
(idézet a képregényből)
Ekkor viszont Seven apja finoman megkéri őt hogy eleget énekelt, hiszen a magas hangja zavarja a kutyákat. Seven azt válszolja hogy úgysem szereti ezeket a dalokat, hiszen csak mesék.
Egy öregember, aki Seven nagyapja, viszont közbe szól hogy ez valóság és nem kitaláció. Majd elmondja hogy a saját szemével látta a sarki földikutyák fekete szellemét.
Apja és lánya nem igen tud erre mit válaszolni, majd Ingharr, Seven apja, megkérdi Sevent hogy nem szeretne-e velük tartani élete első vadászatára. Seven persze lelkesen igent válaszol.
Majd Ingharr elmeséli Sevennek hogy egy Ymir Torkának is nevezett szurdokhoz fognak menni, ahol nagy számban élnek hópárducok is.
Seven nagyapja viszont újból közbeszól. Azt állítja hogy ez nagyon veszélyes és hogy a saját gyerekét is belesodorja. A két felnőtt veszekedni kezd egymással, de ebből Seven mi sem vesz észre, hiszen arra gondol hogy mit lehetne készíteni a hópárduc bundájából.
Másnap reggel megkezdődött a vadászat.
A csapat áthalad a szurdok átjáróján, miközben a hely szépségében gyönyörködnek. Azt viszont egyikőjük sem veszi észre, hogy egy sötét, kék szemű árnyék figyeli őket a magasból.
A fehér hópárduc szellem feldühödött, mivel az emberek bejöttek a területére és, ott akarnak vadászni.
"Hogy merészelik... Hogy mernek ezek a nyomorult majmok betolakodni a területemre... Hogy mernek ezek itt vadászni! Az egyetlen ragadozó itt... Én vagyok!"
( idézet a képregényből)
Miután ezt kimondta hatalmas villámok jelentek meg az égen, amit pedig borzalmas hóvihar követett.
A hópárduc igaz köddé vált, de a vihar egyre erősebb lett. A villámok belecsaptak a szurdok oldalába, majd a jeges törmelék maga alá temette az átjárót.
A hatalmas pusztítást egyedül a fiatal Seven, Ingharr és egy másik vadász, valamint a kutyáik élték csak túl.
Viszont ők is veszélyben vannak. Már két hete kerültek a jég fogságába, és a két férfi foyamatosan azért ásik, hogy kijussanak a barlangból. De az élelmük egyre jobban fogy, és attól félnek nem lesz elég a tartalékuk mire a végére érnek.
Ekkor kettejük között említésre kerül a "B" terv. Mindketten tudták hogy sajnos nincs más választásuk, de a másik férfi jól tudta hogy Ingharr mennyire szereti a kutyáit, ezért neki kellett megtennie.
A szomorú döntést Seven is meghallotta. A fiatal lány apját kérte, hogy ne tegyék meg, de Ingharr elmondta neki, hogy ez az egyetlen esélyük a túlélés érdekében.
A következő oldalon már a húsz évvel idősebb Sevent láthatjuk, akinek régi, gyerekkori emlékei jutottak eszébe a halott farkasok látványától.
Alberttel együtt átnézték a lelőtt állatok szemeit, a kék szín után kutatva, viszont sehol sem találtak rá.
Albert szomorúan veszi észre hogy, a kölyköket is megölték és Seven erre érzéketlenül válaszol. Ezután úgy döntenek hogy, a helyszínen fognak maradni, és megvárják a vadászokat akik a farkasokat lelőtték, hátha visszajönnek.
Ezek után újabb szál kapcsolódik a történethez. Kaya, aki a falka területének határán aludt, így túlélte a vadászatot. A farkast a fák tetején károgó madarak keltik fel álmából. Mivel megijedt, hogy társai nélküle kezdték el a vadászatot, a keresésükre indult.
"Néha úgy érzem mintha ez a dohos erdő egyre szűkülne... Folytogat engem...
Esküszöm, egy napon megszabadulok innen. Mindent magam mögött hagyok, és elfutok hogy lássam a hegyeket. Nincsen rangsor, nicsenek alfák és omegák, és nicsenek alárendeltek! Csak én és a szabad tér!"
(idézet a képregényből)
Miközben társaihoz tart, a szél vér szagát hozza felé. Ekkor meglátja a halott farkasokat, és a két embert. Kaya azt hiszi ők ölték meg a társait, de mikor hallja a közeledő paták dobogását és az emberek hangját, úgy dönt a fák között marad.
Az emberek közeledését Seven és Albert is meghallja. Gyorsan elbújnak egy fa mögé.
Ekkor Albert elmondja, hogy van egy elmélet a szellemekről, amit egy tény is alátámaszt. Az elmélet szerint nemcsak a fekete és fehér lelket hordozó állat szemszínét kell figyelembe venni. Az is fontos, hogy 20% a valószínűsége annak hogy rendre sötétebb vagy világosabb a testük színe, mint a fajtársaiknak.
Seven az elmélet hallatán fellelkesül, és megszólítja a három lovast. Ekkor egyikőjük felismeri bennük azokat a városiakat akik nem sokkal ezelőtt farkasokról beszéltek. Seven elmondja, hogy véletlenül meghallotta, hogy ők hárman egy fehér farkasról beszélnek, és arra kéri őket, hogy meséljenek róla többet.
De ekkor hirtelen fegyvert szegez egyikőjük rájuk, azt mondván, hogy csak ők tesznek fel itt kérdéseket. Miközben ezt teszi, éppen azt fontolja hogy lelőjje őket.
Seven erre azt válaszolja, hogy ők csak annyit szeretnének tudni, hogy merre látták elmenekülni a farkast. Ekkor egyikőjük elmagyarázza, hogy nem volt teljesen fehér színű és hogy a hegyek közelében vesztették el a nyomát ahova már nem követték.
Majd, hogy ne tudja folytatni, a középső ember aki fegyvert fogott rájuk, ad neki egy pofont.
Ezután pedig elmondta hogy ők ketten betolakodók akik vadászni akarnak és farkasbőrt lopni. Majd hozzáteszi, hogyha fizetnek akkor elmehetnek.
Seven azt válaszolja erre, hogy ez olyan mintha fenyegetné őket. Elmondja, hogy úgy tudja a Midgard Államszövetség bűncselekménynek tartja a fenyegetést.
Majd megkéri Albertet hogy mutassa meg nekik az okmányait. Albert készségesen megkersei, majd megmutatja neki a többszörösen lepecsételt papírt.
Az egyikőjük először hamisítványnak hiszi, majd a középső azt válaszolja hogy igazinak néz ki.
Majd Albert lefoglalja őket azzal hogy elmondja ne nyúljanak a papírhoz. Eközben Seven lelöki egyikőjüket a lóról, majd felül rá és elvágtat, a helyszínen hagyva Albertet. Visszakiabálva megígéri neki hogy még visszajön érte, addig is próbáljon meg nem meghalni.
V. fejezet: A hold sötét oldala
Ebben a fejezetben folytatódnak a Raigho falka kalandjai.
A fejezet elején Raigho, Jera és Fehu éppen egy hegyikecskét ejt el. A falka odagyűlik a tetemhez hogy lakmározzanak. Evés közben Iki megjegyzi hogy már nem is akarja azokat a lassú birkákat vadászni, mikor ehhez szerinte nincs fogható.
Erre Isa azt válaszolja hogy ne mondjon ilyet, mikor ő még soha életében nem fogott el semmit sem.
Miközben Isa Ikivel beszél, Jera észreveszi hogy van valami Isa orrán. Többször próbál szólni neki, de nem hallja őt meg, ezért Jera lenyalja az orrára ragadt apró húsdarabot. Ezután megmondja neki, hogy maradjon ahol van és ne mozduljon sehova.
Iki látja a jelenetet, és összepiszkolja Isát hiszen tudja hogy Jera ezt mennyire nem szereti.
Ez persze nem tettszik Jerának és gyorsan rendre utasítja kettejüket. Jera kikérdezi tőlük egy igazi farkasok törvényét, melyet ők elszavalnak, csak hibásan, ezért Jera előadja nekik a teljes dalt.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 22
Tegnapi: 40
Heti: 112
Havi: 184
Össz.: 58 628
Látogatottság növelés
Off-White Rajongói oldal - © 2008 - 2024 - off-whitefanoldal.hupont.hu